Kantáros asztrild
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Estrilda rhodopyga Sundevall, 1850 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kantáros asztrild témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kantáros asztrild témájú kategóriát. |
A kantáros asztrild (Estrilda rhodopyga) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl Jakob Sundevall svéd zoológus írta le 1850-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Estrilda rhodopyga rhodopyga – (Sundevall, 1850) – Délkelet-Szudán, Észak-Etiópia
- Estrilda rhodopyga centralis – (Kothe, 1911)- Dél-Etiópia, Uganda, Kenya, Dél-Szomália, Észak-Tanzánia
Előfordulása
[szerkesztés]Afrika keleti részén, Burundi, Dél-Szudán, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mozambik, Ruanda, Szomália, Szudán, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos, kóborlásai során eljut Egyiptomba is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, gyepek, szavannák és cserjések, valamint szántóföldek és legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Átlagos testhossza 11 centiméter.[5] A nemek majdnem teljesen azonos színűek. Felül barna, finom keresztsávokkal. A felső farkfedők vörösek. A kantár és a szemcsík vörös. A fejoldal és a torok fehér. A mell és a has halvány sárgásbarna színű, finom sötétebb keresztsávokkal. Az alsó farkfedők a hímen barnásfeketék, a tojón szürkésbarna színűek. A láb és a szem barna, a csőr fekete, az alsó csőrkáva tövénél és oldalain vörös.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészkét gyakran fűcsomó közé alacsonyan (50–60 cm) rakja. A hímek párzási idő alatt a saját fajtársaikkal mémileg agresszívek. A tojó 4-6 fehér tojást rak, amelyekből 12 nap múlva kelnek ki a fiókák. A fiatal madarak 16-17 napig maradnak a fészekben. A költés alatt zavaráskor könnyen elhagyja a fészkét, de amint a veszély elmúlik visszatér oda.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. szeptember 11.)
- Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9
